Ez a post, meg a blog úgy általában a társadalom egy igen keskeny szeletének lesz érthető. Gazdák, termelők, földbirtokosok, támogatás benyújtásában segédkezők tudják miről beszélek.. Vagy még ők sem.

Tavasz után eljön a nyár és ősz után a tél, minden évben eljön a nap, amikor...
végre elindul a területalapú támogatás, rövidebben SAPS, és függelékei.

Persze, ha most azért csöppentél ide, hogy a kérelem elvi/gyakorlati részéről többet tudj meg, akkor bocsi, de mellényúltál. Arra ott az MVH, meg a falugazdászod. Lassan falugazdászból is van már Neked egy saját, kb úgy, mint orvosból, vagy épp gyógyszerészből. A kérelemre is nyugodtan rátehetnék a "kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg falugazdászát" szöveget.

Eljött megint az idő, és támadnak az ügyfelek.
Van egy gépem, egy monitorom, egy mosógép méretű szkenneres nyomtatóm, és mellettem egy szék. A fogyóeszköz tollaimat minden nap kikötöm az asztal lábához, máskülönben elviszik. Így is, de legalább némelyik ÜF megvárja, hogy átmenjek a másik asztalhoz, és végre a kollegina letanúzza a meghatalmazást.

A kedves ügyfél bejön, van nála 1+x db csörgős szatyor. Mindben más. Bemutatkozom, mert így illik. Kezet nyújtok, erre ő lepakol, rosszabb esetben elhajít mindent, hogy aztán szabadkozva szedegesse össze. Kezet rázunk. Ez már sokat elárul az ügyfélről. Amelyik belecsap a markomba, és megráz, mint Krisztus a vargát, na, azzal jó lesz vigyázni, mert sürget, és kapkod. A másik csak megszorít, azt meg elég ugyanolyan erővel visszanyomorgatni. Ezzel nem sok gond lesz, általában egyenes, és kevéssé alakoskodó. A harmadik még rá is fog a másik kezével a kezemre, vagy csak megsimogatja, esetleg megpaskolja. Mindeközben gúvadó szemekkel mosolyog, és jobb nem belegondolni, mi jár a fejében. Na, az ilyen csak akkor látja azt a tetves monitort, ha beleül a számba, de már az is sokat segít a látásán, ha a combomon van a keze. Vicces, hogy azt hiszi, elintézheti egy hoppábocsika felkiáltással.A negyediktől meg hányok, ők a döglött halak. A kezük hideg, azt se érzem, megfogja-e a kezem egyáltalán, vagy csak úgy csinál. Ha nem valami veleszületett, vagy szerzett rendellenesség áll a döglött hal kézfogás hátterében, akkor rosszul kezdi nálam a kedves ügyfél.

A lecsekkolás után hellyel kínálom. Leül, de látom, hogy kényelmetlen a hetven szatyor, táska és miegymás az ölében, így javaslom, hogy nyugodtan pakoljon le, míg behozza a rendszer a meghatalmazás felületét. A legtöbbje szót fogad. Akik nem, ők vagy naivak, és azt hiszik, hogy azt a hetvenkét parcellát majd pikkpakk felskiccelem zöldítéssel diverzifikációval miegymással együtt a tizennyolc hektárjukra, vagy annyira vágynak a mosdóra, hogy nem mernek egy normális belégzés-kilégzést elengedni.

-Kérem szépen a regisztrációs számot, és a jelszót. -erre ideadja a tavalyi kamarai tagdíjbevallását.- nem, nem erre gondoltam, hanem a 2009-ben kiadott MVH-s jelszóra.
-Hogy néz ki?
-(Szerinted?) Naaagy, fényes papíron fényes, vastag fekete betűk, számok és kisbetűk egyvelege. - némelyik megsértődik. Pedig nem én raktam el az ő papírjait!
-Ehun van, nézze csak! - nyom kezembe egy gyűrött fecnit. Bogarászom a hevenyészetten odavésett karaktersort. Elkezdem kisakkozni, hogy az most kis G, vagy kis Q, és még legalább három ilyen fenetudja mi karakter van. Ha alaposan megtanultam volna a valószínűségszámítást, akkor startból tudnám, hogy ennyi karakternél ez rém sok próbálkozást jelent, inkább fel kéne adni. De én küzdök. Amikor elgyötörten felnézek, hogy:
-Kérni kéne új jelszót a Zemvéhából. (nem én kezdtem, ő mondta így).
-Hogyan köll azt kérni?
-Itt a nyomtatvány. -nyomom kezébe a biankó űrlapot.
-Jaj aranyos, tőccse mán ki, mer nem hoztam a szömüvegömet. - csórikám. Ha tudja, hogy rosszul lát, miért nincs nála az igazlátója? Mire gondol? Kivetítem a monitor képét a teleház/könyvtár/polgármesteri hivatal tűzfalára?
-Tessék. - adom kezébe az adataival kitöltött dokumentumot, de ő már elő is halászta a hetvenedik szatyrából a hatalmas pakkot, amiben a doboz van, abban a nagy boríték, abban meg a jelszó. Nem gond, legalább megvan.

Elkészítem a meghatalmazást, kérek pár miniszteri szignót, gyűjtöm a kolleginákkal aláíratandó papírokat, amikor jön a

kötelező adategyeztetés...

-Változott a telefonszáma?
-Nem változott énneköm sémmim sé, csak ahun most kukurica vót, ott lössz a gabona.
-Akkor jó ez a 12/3455678 szám?
-Á, nem! Ez legalább tízéves! Tavaly óta másik van...

Végre belépünk az E-kérelembe, és el is indul a nagyüzem...

Erről szól ez a blog..